A bátyám is fut. Már túl van két 50 kilométeres versenyen, és benevezett élete első 24 órás versenyére. Megfertőződött. Kint az Államokban találkozott egy régi baráttal, aki azóta már ugyancsak fut, így gondolom nem nehezen terelődött a szó rám és a Spartathlonra. Mindketten nagy érdeklődéssel várják. Ez az ismerős srác, Jani, egy healthy food store- ban dolgozik, Kanadában, mondta hogy ott a boltban sokan futnak. A főnők nagy futóbarát, megkérdezi hogy nem tudnának-e valahogy támogatni engem. Tudtak. Kaptam egy csomagot, Kanadából, egy számomra ismeretlen feladótól. Én. Csupa hasznos dolgok futóknak. Gélek, porok, tabletták, energia, és táplálékkiegészítők. Poló, és sapka a cég logójávak.
Csak mert színpatikus nekik amit csinálok, és megtehetik. Addig nem hittem el, ameddig meg nem jött a csomag, de megjött. Ezúton is köszönöm Janinak, és a munkahelyének. Jó lenne egyszer valahogy meghálálni. Az a baj, hogy arányosan esély sincs rá, annyira sokat jelent ez most nekem.
Szóval valahol Kanadában van egy bolt, akinek a tulaja úgy gondolta hogy segít nekem, a Spárta felé vezető utamon. Nekem, itt Magyarországon.
KÖSZÖNÖM!
Milyen rendes tőlük! Remélem bejönnek a kaják és tudod használni!
VálaszTörlés