Megvolt Sárvár. 12 órás. Ismét a karrierem egy újabb csúcspontja. No nem az eredmény, vagy a teljesítményem miatt, bár arra sem lehet különösebb panaszom, hanem mert sikerült vagy 6 órát együtt futnom az egyik nagy példaképemmel, Lőw Andrással. Ennél nagyobb dicsőség számomra kevés van. Nagyon szépen köszönöm!
A célom a 110 km volt, ennek megfelelően kezdtünk, talán egy picit gyorsabban. Ahogy nézem, nem is picit, hiszen 6 óránál majdnem 59 km-nél tartottam, amikor nem bírtam tartani tovább a tempót, picit lassultam, lemaradtam Andrásról. Ezután egyre nehezebbé vált a dolog, fokozatosan megtörtem, nagyon vártam a végét. A három éve használt típusú, és méretű cipőmet kinőttem, egy nagyon vékony talpú versenycipőm volt ami nem nyomta a nagy lábujjamat, így vagy 5 órát számomra nem elégséges csillapítású cipőben köröztem. Ez véleményem szerint a teljesítményemet nem befolyásolta, viszont a közérzetemet igen. Tehát fokozatosan átálltam a 100 km-es minimálisan meghatározott cél elérésére. Persze András közben folyamatosan biztatott, hogyha összekapom magam meglehet a 110, de arról már lemondtam, elfogadtam, hogy ahhoz gyenge vagyok. Reálisan nézve elégedett lehetek, a minimálisan kitűzött cél megvan, közben nem álltam meg, nem ültem le, ez is célom volt közben, bár lehet hogy nem így volt a leghatékonyabb, de úgy gondoltam ezt most így kell végigcsinálnom. És nem mellékesen sikerült belül lenni a korinthoszi szintidőn. A végén még volt erőm, Kónya Ákos két évvel ezelőtti utolsó körére gondolva, egy gyors örömkörre, ami annyira jól sikerült, hogy kettő lett belőle, körbeértem még egyszer, így két 4:30 körüli, nagyon boldog körrel zártam az első 12 órás versenyemet.
A hangulat ismét felemelő volt, nagyon szeretek ott lenni, a sok barát között. Gratulálok Combnyak barátomnak, akivel együtt lépegetünk ugyanazon az úton, nagyon szépet ment a 24 óráson, csakúgy mint Bükki Farkas, aki bejárta, kijelölte, és mutatja nekünk az utat.
Gratulálok mindenkinek, nagyon szép eredmények születtek, mindkét pályacsúcs megdőlt a 24 órán. Sajnálom akinek nem sikerültek a tervei, jó-néhány jó teljesítményt sérülés akadályozott meg, nekik mielőbbi gyógyulást.
Köszönöm Gyuláéknak a szervezést, sajnálom hogy a tízből nekem csak a második volt, de remélem lesz alkalmam javítani még az arányt. Köszönöm a szurkolást mindenkinek, úgy érzem egyre többen vannak akik szurkolnak nekem. Természetesen ismét köszönet illeti legfőbb szurkolómat, segítőmet, társamat, Bettit ismét sokat tett értem.
Áthaladtam egy állomáson, minden a tervek szerint, folytatom az utam.
Sárvár 12 órás 2011: 106,2671 km
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése