2011. január 26., szerda

Alku

Megalkudtam magammal. Ugye azért vannak a példaképek, hogy higgyünk nekik, kövessük őket. Ha elfogadják a nevezésemet, elindulok. Még mindig úgy gondolom, mint az előző posztban, és kicsit ütközik az elveimmel, de szükségem van rá. Talán ez a tapasztalat is kell hozzá, hogy igazoljam az elveimet. És majd valahogy segítünk a gazdátlan kutyáknak is...

Drága Combnyak barátom! Örülök, hogy veled együtt vághatok neki ennek az útnak. Nagy megtiszteltetés. Remélem jól átgondoltad, bízom a döntésed helyességében, de nem szeretném ha bajod esne. Ne értsd félre, tudom hogy képes vagy rá, de a nevedben szereplő testrészed állapotát csak te érezheted.
Az elszántságunkra nem csak ott lesz szükségünk, ha azon múlna sima ügy lenne. Abban nagyon jók vagyunk. Már mostantól használnunk kell. Fogjuk meg egymás kezét, és induljunk neki. Amikor a legkevesebb a kedvünk, vagy a legrosszabb az idő, vagy a legnagyobb az emelkedő, gondoljunk a másikra, és mosolyogva dobjunk rá egy lapáttal. Szerintem együtt könnyebb lesz. További jó utat.

A kellemes meglepetés még az lenne, ha kiderülne, hogy a "szokásos" befutópartnereim is beneveznek.

7 megjegyzés:

  1. Nem tudom, ki a szokásos, de ha netán ugyanazokra gondolunk, nem hiszem.
    Neked kitartást a felkészüléshez és sok sikert a versenyen! És hozz egy követ!

    VálaszTörlés
  2. És hogy a hogy?
    Ennyire nem lehet nagy tél arrafelé?!

    VálaszTörlés
  3. Írjál má' vmit Lesi!
    Az nem lehet, hogy nem történik semmi?!

    VálaszTörlés
  4. de, történik, próbálok kikászálódni a gödörből. Fáradt vagyok.

    VálaszTörlés
  5. Ugye nem gondolod, hogy ennyivel megúszod?!
    Kissé szofisztikáltabb válaszra várnánk.
    Neveztél egy-két versenyre is, azért vannak történések.
    Plíz!

    VálaszTörlés
  6. Sőt, azt regélted, hazajöttök. Tényleg, mizújs?

    VálaszTörlés
  7. Megyünk, megyünk. Sárváron találkozunk!

    VálaszTörlés