szovalakkor itt lenne a marathonistava valasom tortenete.:)
korulbelul 2 eve kezdodott egy hirtelen felindulasbol, kulonosebb edzes nelkul elkovetett felmarathonnal, amiben volt egy kis tapasztalatom mar ugyanis vagy 15 eve ugyanezt elkovettem meg kozepiskolaskent, csak utana a futas, abbamaradt.
most azomban ez a 2 evvel ezelotti verseny megmozgatta a fantaziamat, es elotort bennem a mazohista enem, hogy tulajdonkeppen en ezt elveztem. mindez azt eredmenyezte hogy kisebb-nagyobb megszakitasokkal, eleg rendszertelenul, de futogattam, ratalaltam erre a forumra, olvastam mas szakirodalmakat, elkezdtem erdeklodni a futas irant. erdekesseg hogy a tavalyi ev elejen jartam fitnessterembe, ahol nagyon elveztem a mindennapos gepen futast is, 5 vagy 10 km-ereket futottam es szerintem ott szedtem ossze az alapveto kondit, tapasztalatot a futashoz, csak aztan jott a nyar, es jobbnak lattam a szabadban szaladgalni.
igy telt a mult ev, amugy nem tul sok futassal, annal tobb forum, es beszamolo olvasassal, aminek a hathatos kozremukodesevel kialakult bennem egy hatalmas motivacio, es egy erzes hogy tulajdonkeppen en lehet hogy futo vagyok, nekem futni kell, ez egy szukseges, nelkulozhetetlen dolog az eletemhez. el is keztem ev elejen heti 50-60 km -ekkel, ami nekem hatalmas emeles, de ezt sajnos nem mindig birom tartani ido hianyaban. marciusban futottam egy felmarathont ami termeszetesen nagy pb lett, es ezutan elkezdtem nezegetni a marathonokat, ugyanis kesztetest ereztem mostmar ra, hogy atkeruljek az eletem masodik szakaszaba ami a marathon utan van.
rovid keresgeles utan talaltam ezt: SAAB-SALOMON South Downs Marathon
kicsit megijedtem attol hogy ez egy terep verseny, meg a Salomon nevtol, ugyanis az eddigi futasaimon kiderult hogy az emelkedo nekem nagyon nem megy, ugy is mondhatnam erzekenyebb vagyok ra mint a vizimertek. sajnos azonban nem talaltam masik versenyt ami terben es idoben megfelelobb( kozelebb) lenne, ezert beneveztem.( egyebkent regebben ugy terveztem hogy az elso marathonomat valami nagy versenyen szeretnem teljesiteni . ezert meg tavaly beneveztem a london marathonra, csak nem sorsoltak ki az indulok koze, igy az kimaradt, es ezutan rajottem hogy sokkal jobb nekem egy kisebb hangulatosabb, minosegibb verseny, mint egy nagy, ahol "konyorogni", technikazni kell hogy indulhassak.)
masik oldalrol viszont orultem neki hogy terep, ugyanis futasaimon egy ido utan eszrevettem hogy amint lehet menekulok az erdobe, mezore, hiaba nehezebb ott futni mint a betonon, jobban elvezem.
tehat tegnap neki vagtam az elso marathonomnak ugy hogy az eddigi leghoszabb futasom 27km korul volt.
a verseny a Saab-Salomon trail running series egyik versenye, del-angliaban nagyon szep helyen. reggel 5-kor indulas kb250 km autozas utan az elsok kozott erkeztem a rajt helyszinere, igy volt ido mindenre, foleg enni-inni tudtam rendesen ami nekem reggel eleg nehezen megy. chip felvetel, es egy honfitarsal valo talalkozas utan 9 orakor konnyeimmel kuzkodve elindult a nagy esemeny. az elore kitalalt mersekelt 5,5-6 perces tempoban teltek az elso kilometerek. nagyon jol ereztem magam, szep volt a taj, nezelodtem, konnyeden ment a futas. kis emelkedok jeleztek hogy ez egy igazi trail marathon, de azokon is bar nagyon lelassulva, de konnyeden kocogtam felfele. kb 10 km-enkent jottek az ellenorzopontok, ahol a parom, es a baratom dicsertek, mondtak nagyon gyors vagyok es jol nezek ki, montam ugy is erzem magam.az ellenorzopontokon viz, es isoital volt a kinalat, de kozben is voltak vizoszto allomasok. igy telt ez kb a tav feleig, de a masodik ellenorzo pont utan jott az igazi ellenseg, egy nagy -hosszu emelkedo szemelyeben, ahol mar korulottem mindenki gyalogolt, termeszetesen en is, de szerintem ha csak abbol a kb 1-1.5 km-es szakaszbol allt volna a verseny, en akkor sem birtam volna vegigfutni. tehat beletorodtem, mar elotte is tudtam hogy a kemenyebb emelkedoket gyalogolnom kell, folytattam az utam.kozben azon gondolkodtam hogy a kiirasba is azt irtak hogy ez a 3-szakasz a leghoszabb, es legnehezebb, ami be is igazolodott, mert a bizonyos nagy elelkedo utan sem volt konnyu a terep sok kicsi kovette, es mar a lejtok sem estek olyan jol mint az elejen ahol meg nagyon jo tempoban kenyelmesen elozgettem rajtuk. meg ugye ebben a legnehezebb szakaszban atleptem a szamomra ismeretlen tavba is, igy a kovetkezo ellenorzo ponton a kis frissito csapatom mar nem olyan allapotban talalt mint eddig, hanem megtorve, kikeszulve. mondtam is nekik hogy szoljanak a szervezoknek, csomagolhatjak a pontot, szerintem utanam mar nem jon senki, a celban viszont varjanak egy intenzivosztaly teljes felszerelesevel. mondtak hogy jo, persze persze, csak menjek tovabb, mert nem olyan sokan vannak elottem, nagyon idoben vagyok. es hat jott az utolso 10-12 km, aminel ugye az edzeseimen altalaban tobbet szoktam futni, gondoltam nem olyan sok az mar, de a labaim a sok emelkedotol, es az egyenetlen talajtol mar teljesen el voltak faradva, az emelkedokon mar eselyem sem volt futni, de a sikon, lejtokon is nagyon nehezen ment. amugy nem terepcipoben voltam, azt hittem nincs nagy jelentosege, de rajottem hogy nagyon is van, minden talajegyenetlenseget kavicsot fajdalmasan megereztem a talpamon. a szenvedesek kozepedte nagy dolgokon gondolkoztam, hogy tenyleg nagyon nagy tiszteletet erdemel ez a marathoni tav, talan nem tiszteltem eddig elegge, es hogy milyen ko kemenyek itt a forumon es mashol azok az emberek akik meg ennel is sokkal tobbet kepesek lefutni, es mennyivel nagyobb sportolok mint a nagy "sztarok", akikkel nem is lehet egy lapon emliteni oket.
azert azon is erosen elgondolkoztam hogy egy ilyen hozzaszolas helyett inkabb azt kellene irnom hogy jol ki....tatok velem hogy ilyenbe "belerengattatok", de ez az erzes mar elmult.
tehat a nagyon szenvedosre sikerult 8-10 km utan megerkeztem a cel helyszinere, ahol minden eromet osszegyujtve megprobaltam konnyeden futni, es amikor beertem a mezore ahol ki volt szalagozva a celegyenes, meg felfujtato celkapu meg sok ember, akik mind nekem tapsoltak es dicsertek, (igen csak nekem, hiszen zetneztem, se elottem se mogottem senki), meg a hangosbemondo bemondta a szamom, meg a nevem, nagy nehezemre esett viszatartani a sirast, de beertem eletem elso marathonjan a celba!(itt kezembenyomtak az ermet, egy kis alyandekcsomagot, es egy tok jo salomon technikai polot)
a cel utan az elso gondolataim azok voltak hogy vajon igy is marathonnak szamit-e hogy bizony eleg sokat belegyalogoltam, neztem az idomet az is ennek megfelelo, 4:27 koruli, de mindezt betudtam a sok emelkedonek, mert akkor is, es most is ugy erzem hogy sik telepen lenyegesen jobban ment volna. kozben az oramon eszrevettem hogy a tavolsagnak 41. 88km-ert ir, megdobbenes, cipo gyorsan visza ora ujraindit, es futottam meg a parkoloban 400 metert. persze tudtam hogy a garminom csalhat annyit de megis biztos ami biztos, es ez hozzasegitett a teljes elegedettseghez, azzal hogy tudtam hogy en megtettem mindent, es biztos vagyok benne hogy lesz ennel sikeresebb marathonom, de elsonek ez tokeletes volt!
ja a szintet kifelejtettem 1900m-t adtak meg, en is akorul mertem, azt nem tudom, valaki megmondhatna hogy ez mennyire szamit soknak, azt tudom hogy nekem nagyon sok volt.
tenyleg nagyon koszonok nektek mindent nagyon nagy szerepetek van abban hogy idaig eljutottam, es abban is hogy remelhetoleg ez nem a vegallomasa egy uj futobolondnak. es remelem hogy a jovoben tudok nehany otthoni versenyen is indulni ahol megismerkedhetek szemelyesen is minel topiktarsal.
ja es ha nincs ellene kifogasotok beszereznek egy narancs polot is, vagy a legkozelebbi lehetosegkor toletek egy eredetit.:)
korulbelul 2 eve kezdodott egy hirtelen felindulasbol, kulonosebb edzes nelkul elkovetett felmarathonnal, amiben volt egy kis tapasztalatom mar ugyanis vagy 15 eve ugyanezt elkovettem meg kozepiskolaskent, csak utana a futas, abbamaradt.
most azomban ez a 2 evvel ezelotti verseny megmozgatta a fantaziamat, es elotort bennem a mazohista enem, hogy tulajdonkeppen en ezt elveztem. mindez azt eredmenyezte hogy kisebb-nagyobb megszakitasokkal, eleg rendszertelenul, de futogattam, ratalaltam erre a forumra, olvastam mas szakirodalmakat, elkezdtem erdeklodni a futas irant. erdekesseg hogy a tavalyi ev elejen jartam fitnessterembe, ahol nagyon elveztem a mindennapos gepen futast is, 5 vagy 10 km-ereket futottam es szerintem ott szedtem ossze az alapveto kondit, tapasztalatot a futashoz, csak aztan jott a nyar, es jobbnak lattam a szabadban szaladgalni.
igy telt a mult ev, amugy nem tul sok futassal, annal tobb forum, es beszamolo olvasassal, aminek a hathatos kozremukodesevel kialakult bennem egy hatalmas motivacio, es egy erzes hogy tulajdonkeppen en lehet hogy futo vagyok, nekem futni kell, ez egy szukseges, nelkulozhetetlen dolog az eletemhez. el is keztem ev elejen heti 50-60 km -ekkel, ami nekem hatalmas emeles, de ezt sajnos nem mindig birom tartani ido hianyaban. marciusban futottam egy felmarathont ami termeszetesen nagy pb lett, es ezutan elkezdtem nezegetni a marathonokat, ugyanis kesztetest ereztem mostmar ra, hogy atkeruljek az eletem masodik szakaszaba ami a marathon utan van.
rovid keresgeles utan talaltam ezt: SAAB-SALOMON South Downs Marathon
kicsit megijedtem attol hogy ez egy terep verseny, meg a Salomon nevtol, ugyanis az eddigi futasaimon kiderult hogy az emelkedo nekem nagyon nem megy, ugy is mondhatnam erzekenyebb vagyok ra mint a vizimertek. sajnos azonban nem talaltam masik versenyt ami terben es idoben megfelelobb( kozelebb) lenne, ezert beneveztem.( egyebkent regebben ugy terveztem hogy az elso marathonomat valami nagy versenyen szeretnem teljesiteni . ezert meg tavaly beneveztem a london marathonra, csak nem sorsoltak ki az indulok koze, igy az kimaradt, es ezutan rajottem hogy sokkal jobb nekem egy kisebb hangulatosabb, minosegibb verseny, mint egy nagy, ahol "konyorogni", technikazni kell hogy indulhassak.)
masik oldalrol viszont orultem neki hogy terep, ugyanis futasaimon egy ido utan eszrevettem hogy amint lehet menekulok az erdobe, mezore, hiaba nehezebb ott futni mint a betonon, jobban elvezem.
tehat tegnap neki vagtam az elso marathonomnak ugy hogy az eddigi leghoszabb futasom 27km korul volt.
a verseny a Saab-Salomon trail running series egyik versenye, del-angliaban nagyon szep helyen. reggel 5-kor indulas kb250 km autozas utan az elsok kozott erkeztem a rajt helyszinere, igy volt ido mindenre, foleg enni-inni tudtam rendesen ami nekem reggel eleg nehezen megy. chip felvetel, es egy honfitarsal valo talalkozas utan 9 orakor konnyeimmel kuzkodve elindult a nagy esemeny. az elore kitalalt mersekelt 5,5-6 perces tempoban teltek az elso kilometerek. nagyon jol ereztem magam, szep volt a taj, nezelodtem, konnyeden ment a futas. kis emelkedok jeleztek hogy ez egy igazi trail marathon, de azokon is bar nagyon lelassulva, de konnyeden kocogtam felfele. kb 10 km-enkent jottek az ellenorzopontok, ahol a parom, es a baratom dicsertek, mondtak nagyon gyors vagyok es jol nezek ki, montam ugy is erzem magam.az ellenorzopontokon viz, es isoital volt a kinalat, de kozben is voltak vizoszto allomasok. igy telt ez kb a tav feleig, de a masodik ellenorzo pont utan jott az igazi ellenseg, egy nagy -hosszu emelkedo szemelyeben, ahol mar korulottem mindenki gyalogolt, termeszetesen en is, de szerintem ha csak abbol a kb 1-1.5 km-es szakaszbol allt volna a verseny, en akkor sem birtam volna vegigfutni. tehat beletorodtem, mar elotte is tudtam hogy a kemenyebb emelkedoket gyalogolnom kell, folytattam az utam.kozben azon gondolkodtam hogy a kiirasba is azt irtak hogy ez a 3-szakasz a leghoszabb, es legnehezebb, ami be is igazolodott, mert a bizonyos nagy elelkedo utan sem volt konnyu a terep sok kicsi kovette, es mar a lejtok sem estek olyan jol mint az elejen ahol meg nagyon jo tempoban kenyelmesen elozgettem rajtuk. meg ugye ebben a legnehezebb szakaszban atleptem a szamomra ismeretlen tavba is, igy a kovetkezo ellenorzo ponton a kis frissito csapatom mar nem olyan allapotban talalt mint eddig, hanem megtorve, kikeszulve. mondtam is nekik hogy szoljanak a szervezoknek, csomagolhatjak a pontot, szerintem utanam mar nem jon senki, a celban viszont varjanak egy intenzivosztaly teljes felszerelesevel. mondtak hogy jo, persze persze, csak menjek tovabb, mert nem olyan sokan vannak elottem, nagyon idoben vagyok. es hat jott az utolso 10-12 km, aminel ugye az edzeseimen altalaban tobbet szoktam futni, gondoltam nem olyan sok az mar, de a labaim a sok emelkedotol, es az egyenetlen talajtol mar teljesen el voltak faradva, az emelkedokon mar eselyem sem volt futni, de a sikon, lejtokon is nagyon nehezen ment. amugy nem terepcipoben voltam, azt hittem nincs nagy jelentosege, de rajottem hogy nagyon is van, minden talajegyenetlenseget kavicsot fajdalmasan megereztem a talpamon. a szenvedesek kozepedte nagy dolgokon gondolkoztam, hogy tenyleg nagyon nagy tiszteletet erdemel ez a marathoni tav, talan nem tiszteltem eddig elegge, es hogy milyen ko kemenyek itt a forumon es mashol azok az emberek akik meg ennel is sokkal tobbet kepesek lefutni, es mennyivel nagyobb sportolok mint a nagy "sztarok", akikkel nem is lehet egy lapon emliteni oket.
azert azon is erosen elgondolkoztam hogy egy ilyen hozzaszolas helyett inkabb azt kellene irnom hogy jol ki....tatok velem hogy ilyenbe "belerengattatok", de ez az erzes mar elmult.
tehat a nagyon szenvedosre sikerult 8-10 km utan megerkeztem a cel helyszinere, ahol minden eromet osszegyujtve megprobaltam konnyeden futni, es amikor beertem a mezore ahol ki volt szalagozva a celegyenes, meg felfujtato celkapu meg sok ember, akik mind nekem tapsoltak es dicsertek, (igen csak nekem, hiszen zetneztem, se elottem se mogottem senki), meg a hangosbemondo bemondta a szamom, meg a nevem, nagy nehezemre esett viszatartani a sirast, de beertem eletem elso marathonjan a celba!(itt kezembenyomtak az ermet, egy kis alyandekcsomagot, es egy tok jo salomon technikai polot)
a cel utan az elso gondolataim azok voltak hogy vajon igy is marathonnak szamit-e hogy bizony eleg sokat belegyalogoltam, neztem az idomet az is ennek megfelelo, 4:27 koruli, de mindezt betudtam a sok emelkedonek, mert akkor is, es most is ugy erzem hogy sik telepen lenyegesen jobban ment volna. kozben az oramon eszrevettem hogy a tavolsagnak 41. 88km-ert ir, megdobbenes, cipo gyorsan visza ora ujraindit, es futottam meg a parkoloban 400 metert. persze tudtam hogy a garminom csalhat annyit de megis biztos ami biztos, es ez hozzasegitett a teljes elegedettseghez, azzal hogy tudtam hogy en megtettem mindent, es biztos vagyok benne hogy lesz ennel sikeresebb marathonom, de elsonek ez tokeletes volt!
ja a szintet kifelejtettem 1900m-t adtak meg, en is akorul mertem, azt nem tudom, valaki megmondhatna hogy ez mennyire szamit soknak, azt tudom hogy nekem nagyon sok volt.
tenyleg nagyon koszonok nektek mindent nagyon nagy szerepetek van abban hogy idaig eljutottam, es abban is hogy remelhetoleg ez nem a vegallomasa egy uj futobolondnak. es remelem hogy a jovoben tudok nehany otthoni versenyen is indulni ahol megismerkedhetek szemelyesen is minel topiktarsal.
ja es ha nincs ellene kifogasotok beszereznek egy narancs polot is, vagy a legkozelebbi lehetosegkor toletek egy eredetit.:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése